szemüveg műfogsor és karóra
koffeintabletták
nyolcvankét láda könyv
tűhegyű filc fekete két doboz
macskás falinaptár rossz fotókkal
elemes rádió az ágy melletti széken
nagy folt lassan issza be a padló
egy pár papucs
a kulcscsomód a zárban
körülötte szétvésve az ajtó
egy arc lefedve négy tenyérrel
takarni csak mit meg se tettünk
mit kezdenél egy más idővel
te nem sem én ki dönt helyettünk
perc volt csak épp vagy emberélet
megnyílik lásd a föld utánunk
hiába lépnél újra abba
nincs már folyó amerre jártunk
(megjelent a Bárka 2017/1. számában)
1.
ez volt az a kapu
belépett és látta
ide jött meghalni
itt értette meg
hogy nincs más választása
ez volt az a kapu
beléptem és láttam
ide jövök majd meghalni
itt értettem meg
hogy nincs más választásom
2.
milyen hatalmad van felettem
megvéd vagy végül majd elárul
mellemben érzem szívverésed
ahogy a tenger nyílik zárul
olyan közel van oly törékeny
mit hittem homokként pereg szét
tiéd ez is ne hagyj magamra
ha már idáig elvezettél
3.
van az a furcsa bokor a dombon
milyen fájdalom rántotta görcsbe
nincs rajta seb vagy nem csak egy ponton
hallani mégis hogy sikolt a törzse
lehet csapda vagy hívogató otthon
magad kerested legyél most az őre
kövek között a fény részvéttelen
alaktalan homály a félelem
(Megjelent a Bárka 2017/1. számában)
Kerényi Kata 