Utolsó

Utolsó – ez a szombat estém mottója. A történet ott kezdődött, hogy későn kapcsoltam kicsit, és mire rájöttem, hogy most lesz a Holmi folyóirat 25. születésnapja és egyben búcsúja a Radnótiban, addigra már minden jegy elfogyott. 5 nappal a rendezvény előtt sikerült kisírnom még egy pótszéket. Mint az átvételnél kiderült, az utolsót. Azt már a széket megtalálva fedeztem fel, hogy sikerült Európa talán legmagasabb zeneszerzője mögé jegyet váltanom, akinek ráadásul rengeteg, szanaszét álló göndör haja is van. Szerencsére érdeklődve előredőlt.

Van valami egészen abszurd abban, hogy egy ezerforintos jegyért az ember egy olyan irodalmi esten vehet részt, ahol az ország kulturális életének legjava olvas fel a műveiből, ahol a színpad sarkában álló kis pianinón Kocsis Zoltán Schumannt játszik, és ahol át kell furakodni két korábbi miniszter között, ha az ember ki szeretne jutni a mosdóba. Ez az esemény biztosan egyike lesz azoknak, amikről később majd elmesélhetem, hogy ott voltam, a nálam sokkal fiatalabbak meg majd irigykedve hallgatják, hogy itt hallottam AZT a Spiró-novellát élőben a szerzőtől, és itt írta AZ a költő a jegyem hátuljára az e-mailcímét. A színpadon elhangzott a kérdés, hogy mi lesz ezután, és a válasz az volt, hogy majd a fiatalok. Gyorsan körülnéztem, hol a következő generáció, és a zsúfolásig telt színházteremben alig 4-5 ötven alatti arcot sikerült felfedeznem. Persze, vannak fiatalok. Valahol otthon. Mind egyedül. A kérdés csak az, hogy jó-e nekik így, vagy várják, hogy valaki felkeresse őket… Nekem például nem sok kedvem van semmilyen közösséghez csatlakozni. Amilyen jó lehet egy szellemi műhely, annyira meg is köt, és nem tudom, megéri-e ilyen áron. Pillanatnyilag az is nagy dolog, ha hagynak nyugodtan dolgozni.

Nagyon fáj a szívem a Holmiért. Ugyanakkor azt gondolom, hogy így kell lezárni valamit. Dicsősége teljében, barátokkal közösen emlékezve, sokak szívében ürességet hagyva. Kár lett volna, ha változik a lap arculata. Kár lett volna, ha emiatt olvasóközönséget vált. Rossz lenne más neveket olvasni az impresszumban. Lezárult egy időszak, az biztos… de csodálatos időszak, és méltósággal zárult le. Ennél többet senki sem kívánhat, aki résztvevője volt.

A szünetben limitált példányszámban megvásárolható volt a folyóirat legutóbbi száma, ami hivatalosan csak néhány napon belül kerül forgalomba. Persze jól elbeszélgettem-bámészkodtam az időt, így egy már elég rendesen kígyózó sor végére álltam be, hogy vegyek egyet. Mire sorra kerültem, egyetlen példány volt már csak. Az utolsó… most it van az asztalomon.

1486744_900779899932271_4837168406481030109_n

Advertisements

Hashtag

#megintúton
#nefelejtsel
#mirevárszmég
#mirevárok

#tankolnikell
#maradjvelem
#menjelinnen
#jégvirágok

#nincsazapénz
#hittedvolna
#csaksötétlesz
#holkeressem

#neménvagyok
#mégegykávé
#holnaphétfő
#döntshelyettem